Dr. Horváth Tibor az ELTE-n, 1982

A magyar könyvtárügy mindig is megtalálta a maga nagy embereit, miképpen a teret kereső szellemi kapacitások is ráakadtak az életüket betöltő könyvtárügyre. A nagy magyar könyvtárosok sorában foglalja el Horváth Tibor az őt joggal megillető helyet. Tevékenységével meghatározó módon járult hozzá a hazai könyvtárügynek a XX. század második felében kibontakozó virágkorához, a könyvtárügy pedig méltónak bizonyult arra, hogy egy nagy, gazdag és színes tehetség terein fussa be rendelt pályáját.

Horváth Tibor tevékenységének sokrétűségét jelzi, hogy egyaránt tett eleget a könyvtári gyakorlat, a kutatás és a tanítás hármas kihívásának miközben jelent formált és meghatározta a jövőt, ám soha nem felejtette – eredetileg a középkori történelem tanulmányozására készülve – a múltba kapaszkodó gyökerek fontosságát sem. Magát és az általa képviselt ügyet más területek szakembereivel is elfogadtatni képes jóhiszemű, s ezért olykor csalódó személyiség volt, akit barátai önzetlen, generózus, segíteni mindig kész, tanítványai pedig odaadó, őket magával egyenrangúnak tekintő embernek láttak.

A magyar könyvtárügy sokak által tisztelt és szeretett nagy emberének műve és emléke folyamatos gondozást érdemel. Ezt a célt szolgálja ez a tematikus összeállítás is.

Papp István gondolatai alapján. In. Könyv és Nevelés, 2011. 4. (Előszó a 2011 júniusában Horváth Tibor emlékezetére rendezett Törzs és ágak című konferencia előadásait közreadó különszámhoz.)

információtudomány Magyar Könyvtárosok Egyesülete tárgyszójegyzék lyukkártya